Bejelentés


Szakállas agáma,-Hüllők













 

TARTALOM:

  • Származása.
  • Állat leírása.
  • Viselkedés.
  • Terrárium tartás.
  • Teleltetés.
  • Vedlés.
  • Takarítás.
  • Táplálkozás.
  • Élő állat.
  • Zöldség és zöldtakarmány.
  • Gyümölcsök.
  • Szaporítás.
  • Tojásrakás.
  • Tojás keltetése.
  • Keltetést befolyásoló tényezők.
  • Mesterséges keltető.
  • Utódok kelése.
  • Kis agámák nevelése.
  • Betegségek.

SZÁRMAZÁSA:

Ausztrália, Közép- Dél- Délkelet Ázsiában valamint Afrikában él. Száraz köves-füves kisebb bokrok pusztaságain. Európában csak a Görög szigeteken (hardun) található. Sok él a fákon de szélsőséges helyhez is alkalmazkodik.



ÁLLAT LEÍRÁSA:

 

 

Kifejlet hossza 55-60cm is elérheti, aminek a felét a farka teszi ki. Nappal aktív állat. Színe az eredeti élőhelyéhez alkalmazkodott. Alap a barna szín, minden árnyalatában felveheti. A hátán vöröses sávok futnak végig. Hasa piszkos fehér. Tenyésztet állatoknál a színvariáció, sokféle lehet. Jellegzetessége, mint egy a hasától elkülönítő tüskésszerű pikkelyei, melyek a nyak tájékán a legnagyobbak. Ha veszélyt érez, torokpikkelyeit kifeszíti, aminek a színe feketére is változhat. Száját szélesre tártja veszélyes állatnak tetteti magát. Feje háromszög alakú, a fejéhez képest apró szemei vannak. Teste aránylag lapos. Erős lábak, hosszú karmok. Az állatok hidegvérűek a környezet melegével tartják magukat melegen. Ezért a meleget szeretik. Szaporodni csak 5éves koráig képes, és ritkán él 9évig.

 

VISELKEDÉSE:

Alapjában véve szociális állatok ezért, több példányt is tarthatunk együtt. A nagyon ritkán fellépő vitákat, a mellső lábak körözésével, a test felfújásával, és gyakori fejbólogatásokkal oldják meg. Általában talajon mozog, de ha kell, kitűnően tud mászni. Nagyon szelíd kíváncsi állat, könnyen kézhez szoktatható. Ezért kezdőknek is alkalmas.
-VÁSÁRLÁSKOR: Csakis egészségeset mozgékony egyedet vegyünk. Mert a fiatal állatok sok odafigyelést igényelnek. A kicsik minden energiájukat a növekedésre fordítják. Vásárláskor sose válaszunk apatikus, sérült egyedet, ha módunkban áll, határozottan szólítsuk fel az eladót, hogy csak akkor vesszük meg a kiválasztott agámát, ha az előttünk hajlandó enni. Ne dőljünk be a megszokott szövegnek, a stressz miatt nem eszik,  nyugis környezetben biztos eszik. Mert az egészséges agáma, ha megfelelő a körülmények között tartják mindig képes enni. Kivétel, éppen akkor hozták, vagy a napokban. Szállításra oda kell figyelni. Hideg-meleg szellőzés. Ha hazaérkeztünk ne kezdjük el nyaggatni, tegyük a terráriumba és hadlyuk felfedezni az új helyet. Nem kell meg ijedni, ha néhány napig nem eszik. De ez ritkán fordul elő. Kíváncsi, hüllők között egyedülállóan értelmes. Mindent megkóstol megnéz magának.

 

TERRÁRIUM TARTÁS:

A terráriumot az eredeti élőhelyének megfelelően alakítsuk ki. Méreténél vegyük figyelembe az állat kifejlett hosszát (50-60cm). Egy kifejlett példány 100-120*50-70*50-70cm-es terráriumba kényelmesen elfér. Több állat esetén növelni kell az alapterületet. Aljzatnak használhatunk homokot, finom kavicsot, 10-20cm vastagon, amit össze, keverhetünk egy kis virágfölddel.(Föld helyett tehetünk mészkő őrleményt) Sűrűn előfordul, hogy az, ajzatott, nyalogatják ásványi anyagok felvétele céljából. Rendezzük be minél változatosabban a helyüket. Biztosítsuk számukra búvóhelyet, mászó ágat, sütkérező követ. Növényt is rakhatunk be, de lehet, hogy meg kóstolják.




-A terrárium hőmérséklete 27-33˚C, a napozó helyen akár 40˚C is lehet. Az éjszakai hőmérséklet lecsökkenhet 20-23˚C-ra. Páratartalomra nem kényes. De némelyik kifejezetten szerei a párát. De fontos, hogy felhevült állapotban semmiképp se locsoljuk le. UV-A és UV-B sugarakról gondoskodni kell, ezért érdemes ilyen izzókat beszerezni, illetve neon, csöveket be, építeni, az UV sugarak az üvegen nem megy át. Világítás 10-12 óra. Árnyékos helyről is gondoskodni kell. Itató legyen nehéz és stabil, (ne tudják felborítani) és akkora legyen, amibe az állat is elfér, mert előfordul, hogy az fürdőzni támad kedve. Langyos víz serkenti az emésztést és az anyagcsere folyamatot. Gyakran ide is űrit, ezért érdemes naponta cserélni. Szinte hihetetlen az agámák szeretnek fürdeni. Egy tetszőleges edényt fel kell tölteni langyos vízzel, de csak annyira, hogy a feje kiérjen, érdemes még beletenni néhány követ, hogy ki tudjanak mászni. Fontos szerepe van még a vedlésnél is. A száraz klíma miatt könnyen rájuk szárad a levedlett bőr. Ez a kisebbeknél fontosabb. Ne rakjuk össze más kisebb gyíkkal, mert megeszi csak hasonló nagyságú egyedet rakjunk össze.

 

Teleltetés:

-A táplálék megvonása ragadózóknál 1-2hét növényevőknél 2-3hét, ezzel párhuzamosan a hőmérséklet csőkenés.
-Ezután kerülnek a teleltető helyükre, melynek körülményeit az állat eredete határoz meg. (Fajonként változó)
-A teleltetés után (2-3hó) az ébresztési fokozatott, kell megkezdeni.
Ügyelni kell arra is, hogy az ősz közeledtével a természetes fény is egyre kevesebb és a hőmérséklet is csökken. Az állat felkészül a nyugalmi időszakra. Azonban mihelyst beindul a fűtés a hőmérséklet emelkedni fog egy kicsit. Mely ki zökkentheti eme ritmusából. Így előfordulhat az is, mire elrakhatnánk teleltetni, addigra az anyagcseréje ismét felgyorsult állapotban lesz, mely pusztuláshoz vezethet.
Teleltetés során előfordulhat pusztulás melynek legfontosabb okozói:
-A táplálék nem ürült ki teljesen az állatból.
-Túl magas a hőmérséklet miatt fertőzés.
-Gyenge állat (fiatal állat)
-Kiszáradás.
Ezért ha valamilyen rendellenességet vélünk felfedezni az állaton szakítsuk meg a folyamatot. A föld déli részéről importált állatoknál problémát okozhat az is, hogy ott a mi időszámításunk szerint nyárra esik a teleltetés időszaka. Ezért fontos, hogy ha lehet az első évben, ne teleltessük.
-A fiatal állatokat se teleltessük, 1éves korukig. Mert a szervezetük még nem biztos, hogy készen áll ilyen megterhelésre.
-A teleltetés befejezése is fokozatosan történik, a hőmérséklet szép lassan emeljük.
-A felébredt állat igen jelentősen lefogyott a kezdeti súlyához képest. Az etetés is fokozatosan kell elkezdeni.
Gyakran előfordul, hogy a fiatal állat következő telelés szokatlan viselkedési formát kezd felvenni. Egyre többet alszik, kevesebbet eszik, elbújik. A hővel és a vitaminnal nincs gond. Az agámák képesek maguktól is letelelni. Mert hamarabb sötétedik, és a légnyomás is változik. Ha van lehetőség a megfelelő teleltetésre, kezdjük el csökkenteni a hőmérsékletet a pihenő előtt egy héttel, már ne kapjon enni az állat, hogy a béltartalom kiürülhessen. Majd helyezzük 10-14˚C helyre, ahol 2hónapig teleltessük.

Folyamatosan kell figyelni, ügyelni arra ne száradjon ki. Az emésztés beindításához langyos fürdő. Ha nincs lehetőség a teleltetésére, akkor tartsuk az optimális körülményeket, és lehetőleg időben kapcsoljuk be ősszel a fűtést. Hogy az agáma a lehető legkevesebbet észleljen az évszakváltozásból. Néha maguktól is képes elmenni (ritkán). Ilyenkor le kell kapcsolni a lámpát, lejjebb venni a fűtést, és hagyjuk pihenni. Figyelni kell, mikor kell újra felkelteni. Mivel az anyagcsere nem lassult le kellő képen, a hőmérséklet miatt. Ezért 1 hónapnál nem érdemes tovább teleltetni, mert felélheti tartalékát. Kezdjük ugyan úgy felkelteni, mint normálisan.

 

Én így szoktam teleltetni. :
Utolsó etetés. Ami bazsalikom, mert annak van egy enyhe féreghajtó hatása, biztos, ami biztos. azután egy-másfél hétig normál hőmérsékleten lesznek. Gyakori langyos fürdetéssel. Hogy a bélrendszerük rendesen kiürüljön. Mert ahhoz hogy jól teleljenek nem szabad semminek leni bennük. Mert betegek lesznek. Ezután fokozatosan lejjebb viszem a hőmérsékletet, meg rövidítem a nappalokat. Ez körülbelül 3napot vesz igénybe. Majd egy sötétebb hűvösebb (10-14°C) helyre teszem őket. Én nagy festékes vödröt használok tetővel, aminek a teteje ki vannak fúrva. Az aljára teszek egy kis homokot, hogy kényelmes legyen nekik. Egy kisebb edénybe rakok nekik vizet, ha közben megszomjaznának. Minden héten legalább egyszer rájuk nézek, hogy minden rendben velük. A teleltetés kb 1,5-2hónapig tart.
Utána az ébresztés:
Az egész folyamat fordítva visszafelé. A hőmérsékletet és a fényt fokozatosan emelni. Etetést mikor már tejesen visszaállt, el lehet kezdeni teljesen normálisan. Én csak az egy évnél idősebb agámáimat teleltetem, a fiatalabbat nem. Mert nekik nincs elég zsírrétegük, hogy biztosan átvészeljék. A nagyon vékony, vagy beteg, esetleg férges állatot sem szabad teleltetni. Mert akár az állat pusztulásához is vezethet.

 

Vedlés:

A hüllők bőre két rétegből áll. A hámrétegből, illetve az alatta lévő irharétegből. A külső rétegből minden hüllő esetén pikkelyek fejlődnek ki, melyeknek mérete az adott fajtól függ. A legtöbb gyík és kígyó faj fején, a pikkely nagyon nagy, és pajzs alakú. A hűlök bőrének felső rétege,
Hasonlóan a többi gerinces állatéhoz, cserélődik. Ami nem folyamatos, hanem szakaszos. A hüllők vedlését szakaszokra bonthatjuk, melyet leginkább a kígyóknál lehet megfigyelni.
-Első szakasz: A kígyó színe élénk, aktív életet él, és megfelelően táplálkozik.
-Második szakasz: A kígyó színe tompul, de még rendesen eszik.
-Harmadik szakasz: 7-10 napra a kígyó szürkés árnyalatú lesz, a szeme is beszürkül. Védett helyre húzódik vissza, és a táplálékot is visszautasítja. Gyakran támadó jellegűvé váltózik, ebben a szakaszban.
-Negyedik szakasz: 5-10 nap a kígyó színe megélénkül előbújik.
-Ötödik szakasz: A kígyó levedli elszarusodott bőrét.

Vedlés:

A gyíkok vedlése is hasonló (ciklusos), csak náluk nem különülnek el ilyen látványosan, a szakaszok. Levedlett bőrüket a legtöbb gyík faj gyakran elfogyassza, amivel igyekszik visszanyerni a távozó vitaminokat, és ásványi sók egy részét. Gyakran az állatok nem tudnak, kisebb nagyobb mértékben megszabadulni a felesleges bőrüktől. Ennek legfőbb oka a rossz páratartalom, a vitaminhiány. Ha nem képes megszabadulni ezektől a bőrdaraboktól, segíteni kell rajta, minden kép. Mert gyulladáshoz is vezethet. A vedlésnél még nagyon fontos a fürdetés, mert segít nekik vedleni. Főleg a farkukat kell megfürdetni, mert az nem mindig ér bele a tálba, és ha rajt marad a bőr, elszorítja a vért, és könnyen leeshet. A kicsi agámáknál fontos, mert többször vedlenek.

 

Takarítás:

Az agáma széklete kifejezetten szagos. Érdemes kis lapátszedővel naponta megszabadulni a végterméktől. Így elkerül a lakásban a szag. A terrárium teljes talaját elég 2-3hónaponta.

TÁPLÁLKOZÁS:

Nem válogatós szinte mindent elfogad, amit kínálunk neki, legyen rovar, illetve zöldség-gyümölcs, és ritkán szopós egér is. Azonban minden esetben vitaminporozni kell!
Élő állat: Tücsök, sáska, csótány, gyászbogár-, lisztbogár-, rózsabogár-, pincebogár-, a bogár és lárva, házi tücsök, szöcske, vándor-sivatagi sáska, moly (nagy viaszmoly), hernyó, földigiliszta, svábbogár, csiga.

Zöldség, és zöldtakarmány:
-Bazsalikom: levele.  –Édeskömény: Vágva. –Sárgarépa: Nyersen durván reszelve. –Csira: Búza vagy szója. –Lóhere: Levele és virága. –Tök: Tök virág és darabolva. –Pitypang és gyermek láncfű: Levele és virága. –Paprika: Húsa csíkokra vágva. –Petrezselyem (sima): Levele. –Saláta: Teljes komplett. –Zeller: Vékonyan apróra reszelve. –Paraj, spenót: Teljes komplett. –Hegyes lándzsás úti fű: Levele. –Paradicsom: Húsa darabolva. –Tyúkhúr: Teljes komplett. –Cukkini: Aprítva vagy durvára reszelve.

Gyümölcsök:
-Alma: Nyersen durvára reszelve. –Kajszibarack: Kis darabok. –Banán: Kis darabok. –Körte: Kis darabok. –Földi szeder: Teljes komplett. –Szamóca, földieper: Teljes komplett. –Fekete áfonya: Teljes komplett. –Málna: Teljes komplett. –Cseresznye: Kimagozva felezve. –Kivi: Héj nélkül szeletelve. –Mandarin: kicsi darabok. –Mangó: Héj nélkül szeletelve. –Sárga dinnye: Mag nélkül szeletelve, gyümölcs hús. –Mirabella szilva: Mag nélkül felezve. –Nektarin: Szeletelve. –Papaya: Kicsi darabok. –Őszibarack: Hámozva szeletelve. –Szilva: Kimagozva felezve. –Ringlószilva: Kimagozva felezve. –Egres: Teljes komplett. –Borszőlő: Felezve de maggal együtt.
-Ne adjunk neki spenótot, mert leköti a kalciumot!

Fiatal korban főként állati eredetű táplálékot fogyasztanak. Idősebb korukban átérnek a növényi kosztra. Fiatal korban rengeteget esznek, lehetetlen jóllakatni őket. Egy kifejlet példány hetente megeszik 25-35db tücsköt. Ha nem kapnak megfelelő mennyiségű táplálékot, fajtársaikkal és szélsőséges esetben saját magukat is képesek megcsonkítani. Nincs ok a félelemre, ha a fiatal agáma kezdetben nem hajlandó elfogadni a növényi táplálékot, idővel igényelni fogja. Kiskorában a húsevéstől lesz szép nagy. De legjobb, ha mindennel megkínáljuk őket. Az sem baj, ha nem kell neki a vegetáriánus kaja, ha vitaminozva van csak egy kicsit költségesebb.

SZAPORITÁS:

Viszonylag könnyen szaporítható 1-1,5éves lesz ivarérett. A nemük meg határozása nem egyszerű. A hímek általában élénkebbek. Testük vaskosabb. Gyakorlatosabbak meg tudják különböztetni. A hüllőkhöz hasonlóan, -preanális és femorál pórusok alapján. A nemeket viszonylag hamar meg lehet különböztetni úgy 4 hónapos korukban, de akkor sem 100%. Vegyük a tenyerünkbe, úgy, hogy a feje ujjunk felé nézzen. Emeljük fel az állat farkát, és hajlítsuk egészen a feje fölé. De csak annyira, menyire engedi. Ha a kloáka felet a farok részen látunk egymás mellet két elkülönülő kitüremkedést, akkor hímmel van dolgunk, ha pedig nem, akkor nőstény.

 

A hím letelepedik a terrárium legmagasabb pontjára. Sűrű fejbólogatás és lábemelgetés közepette meg közelíti a kiszemelt nőstényt. Ha hajlandó a párzásra, a mellső lábait jobbra, balra emelgetve megkerüli a hímet. Egy egészséges nősténynél nem fordulhat elő, hogy a hím lerohanja, csak kizárólag akkor párzanak, ha nőstény hajlandóságot mutat. Testét az aljzatba nyomva farkát megemeli, hogy a farka alatti rész szabaddá váljon. A hím átöleli finoman nyakon, harapja, majd elkezdődik a párzás. Ez többször is megismétlődik. Nagyban elősegítjük a párzás sikerességét, ha az állatokat 10-15˚C-on teleltetjük, két-három hónapig. Ilyenkor a nősténynek több vitaminra van szüksége. Kis tálban lehet betenni, amit felnyalhat. A tojásrakás előtt a nőstény, pár nappal beszünteti a táplálkozást. És össze visszarohangál megfelelő helyet keresve a tojásoknak. Érdemes olyan helyre tenni az állatot, ahol 30cm homokot halmoztunk fel, és kedvére keresgélhet Ha talált megfelelő helyet elkezd ásni kb.: 20-30cm-es mély lyukat és lerakja a tojásokat. Miután megtörtént vissza temeti a gödröt. A tojások száma függ az állat korától, a fiatalabb 8-10db, az idősebb 18-23db. Egy évben akár 3-4 szer képes szaporodni. A tojásokat helyezzük 28-30˚C keltetőbe. A tojásrakás után 2-3hó és kikelnek a kis szakik. A táplálkozás kezdete csak rovarokból álljon. Viszonylag gyorsan növekszik. A kicsiket együtt lehet nevelni de ügyelni kell ara ne csak a erősebb állatok kapjanak enni. Az újszülötteket csak akkor rakjuk át a terráriumba, ha a szik zacskó teljesen felszívódott.

 

TOJÁS RAKÁS ÉS KELTETÉS:

Tojásrakás:
- ha a tojásrakás ideje közeledik, az állat viselkedése és kinézete is megváltozik:
- kidudorodások a hason
- tömegnövekedés
- ásási hajlam vagy nyugtalan viselkedés
- koplalás
- vedlés
- ha ezeket időben észrevesszük, mindenképp biztosítsunk a nőstény számára egy tojásrakó helyet, ami fajtától függ. Ha nem talál megfelelő helyet, akár a tojásokat is visszatarthatja, mely az állat pusztulásához vezethet. Ebben az esetben mindenképp keressünk fel egy állatorvost.
- vannak olyan hüllőfajok melyek a tojásokat nem, rakják le, hanem az anya-állatban fejlődnek ki (pl.: szkinkek)

Tojások keltetése:
- amint észrevesszük, hogy a nőstény lerakta a tojásokat –amik általában sárgás színezetűek (később válnak fehérré)  és enyhén áttetsző héjúak-  azonnal vegyük ki őket, ügyelve arra, hogy ne forgassuk. Ugyanis a hüllőtojásokban nincs jégzsinór – ellentétben a madarak tojásától -, ami az embriót a héjhoz rögzítené.
- Hasznos segédeszköz a tojásátvilágító. A keltetőbe helyezett tojás - fajtól függően - rövid idő múlva átvilágítható. Ekkor megállapítható, fejlődésnek indult-e, esetleg terméketlen. A kemény- és lágyhéjú tojások is átvilágíthatók. Ehhez szükséges egy doboz, amelyet alulról egy izzólámpa világít meg. Tetején akkora rés van, hogy a tojás nem esik át, de nagy része belefér. A megvilágításkor a tojás felső felén észrevehető a csírafolt, illetve az első vérerek, amelyek a tojáshéj fala mentén a csírafoltból kiágazva láthatók. Ilyenkor kell megjelölni a tojás felső felét, mert ezután a tojást forgatni nem szabad! Minden mozgást lassan és megfontoltan kell végezni! A lámpázást célszerű a keltetés alatt legalább kétszer elvégezni. A terméketlen tojások teljesen áttetszők, azokban nem látni embriókezdeményt. Az esetlegesen megzápult tojásokban a belső anyag a tojás alján gyűlik össze, ezeket ki kell selejtezni. Egészségesen fejlődő tojásnál először a csírafolt látszik, majd ez a terület egyre nagyobb lesz, s kivehető egy sötétebb rész, ahol maga az embrió helyezkedik el. Kelés előtt a tojások átvilágításakor csak egységes vöröslő szín látszik.

 

 

Keltetést befolyásoló tényezők:


- a közeg hőmérséklete:
- általában az eredeti élőhely határozza meg. A trópusi, szubtrópusi fajoknál ez 26-32C, amit úgy kell biztosítani, hogy minimum 1C fokot ingadozzon csak a hőmérséklet.
- befolyásolja az állatok nemét: fajtól függően bizonyos állatoknál a magasabb hőmérséklet több hímet eredményez, de ez lehet fordítva is. Olyan is előfordul, hogy mind az alacsonyabb mind a magasabb hőmérséklet azonos nemű állatot eredményez és csak a köztes hőmérsékleten lesz különböző nemű. Kígyók és az agámák esetében azonban ez nem befolyásoló tényező.
- befolyásolja a keltetés időtartamát: magasabb hőmérsékleten gyorsabban fejlődnek.
- befolyásolja az állat színezetét, méretét ( az alacsonyabb hőmérsékleten kelt újszülöttek nagyobbak és erősebbek)
- a levegő páratartalma:
- 80-100% között kell lennie.
- a közeg nedvességtartalma
- leggyakrabban perlitet és vermikulitot használnak a tapasztaltabb terraristák keltető-közegnek, melyek jó a víztartó képességük. Használhatunk még homokot, virágföldet, tőzegmohát és tőzeget is, csak ebben az esetben figyelni kell a talaj nedvességét. Ugyanis ezek hajlamosak a kiszáradásra.
- ha a keltető-közeg túl nedves, a tojások sok vizet szívnak magukba, amibe az embrió belepusztulhat.
- megfelelő szellőzés
- a legtöbb esetben a tojásokat ki kell venni a fészekből, ha azt akarjuk, hogy sikeresen ki is keljenek. Ehhez különböző keltető-berendezéseket készíthetünk, illetve vásárolhatunk.
- vannak azonban olyan tojások is, melyeket nem szabad kivenni. Ilyenek, pl. a gekkók falra ragasztott tojásai.

Mesterséges keltetők:


- a legegyszerűbb keltető az akvárium, keltető. Itt csak egy jól bevált módszert ismertetnék: Egy nagyobb akváriumot 10-15cm magasan töltünk fel vízzel, melybe egy – az akvarisztikában is használt – szabályozható vízmelegítőt rakunk. A víztükör fölé készítsünk egy kis rácsozatot, amire a  tojásokkal teli jól szellőző –legtöbb esetben fedett-  keltető-dobozt rakjuk. A szükséges páratartalmat a párolgó víz biztosítja. Az akváriumot készíthetjük ferde levágással is, melyre, ha egy tetőt helyezünk, a lecsapódó pára nem a tojásokra csöpög, hanem az akvárium oldalán folyik le. Az akváriumot kívülről szigetelhetjük nikecellel, ezáltal a csökken a hő veszteség is.

 

- ha nagyüzemben szeretnénk készíteni a keltetést célszerű egy leselejtezett, hűtőszekrényt átalakítani. A motor és a mélyhűtő eltávolítása után már csak egy fűtőszálat és egy hő szabályzót kell beépíteni és kész is a keltető.
- általánosságban elmondható, hogy a lágyabb héjú tojások a párásabb keltetőkben kelnek ki nagyobb sikerrel, míg a kemény-héjú tojások pedig a szárazabb keltetőkben.



Utódok kelése:

- az inkubációs idő fajonként változó (ez lehet pár héttől egészen fél évig is).
- a kikelő állat először a tojásfogával felhasítja tojás héját és eközben is táplálkoznak, mégpedig a tojás héjában lévő fehérjét. Általában ez a folyamat 24 óráig tart, de előfordulnak extrém esetek is egyes fajoknál, ahol ez akár egy-két hétig is eltarthat.

 

Kis agámák nevelése az elején:

Amikor ki kelnek a kicsik és tejesen kibújtak a tojásból. Ki szoktam venni egy tejesen tiszta terráriumba, 30°C-35°C-on, UV-lámpa feltétlenül szükséges. Ajzatnak papírtörlőt használok. Mert néha nem zárult be tejesen a hasuk és nehogy valami fertőzést kapjanak. Meg amikor etetem őket, az elején még elég ügyetlenek. Véletlenül se esznek, homokot mikor mellé harap a kajának. Kínálni kell folyamatosan őket kajával. De általában a 3. , 4. napon álnak neki enni. A legjobb a légy méretű tücsök. De azt én úgy adom nekik, hogy kis ollóval levágom a két hátsó (ugró) lábukat így nem tudnak el ugrani. Mert különben nagyon gyorsak és a kicsiknek, elmegy a kedvük a vadászattól. Szoktam még kínálni nekik viasz molylárvát. Meg frissen vedlett lisztkukacot, ami még tejesen fehér. Az utóbbinak tudom nem jó a tápértéke, De csak azért szoktam berakni, mert ők lassúak és, hogy el kezdjenek vadászni. Amint neki álltak kajálni akkor magas tápértékű rovarral kel etetni (tücsök, csótány a legmegfelelőbb.) Többször kell, őket etetni kb. 3 szór, mert ha éhesek maradnak meg csíphetik egymás végtagjait. Az meg nem a legesztétikusabb. Itatni naponta ittas injekció fecskendőből. Meg rakjunk be nekik befőttes tetőbe vizet abból ők is tudnak inni.

Terrárium.

 

 

BETEGSÉGEK:

-Sajnos, muszáj egy ilyen leírásnak is lennie, mivel az agáma is néha megbetegszik. Sokszor azonban a helytelen tartás is okozza az állatok betegségeit. Ezért fontos, hogy minél hamarabb felismerjük a betegséget vagy azok tüneteit, hogy idejében tudjuk azt kezelni, illetve kezeltetni.
- Nincsen állatorvosi képesítésem, csak vázlatosan szeretném feltüntetni egyes betegségek tüneteit, okozóit és esetleges gyógyításukat.


Vitamin és ásványi anyag hiánya:

- A betegség legfőbb oka tulajdonképpen a vitamin-és ásványi anyagok szegényes bevitele.
- Tünetei: - görbült testrészek, általában mindig a farktő területén.
- különböző duzzanatok, bőr- és szemproblémák
- Kezelés: az állatorvos általában ilyenkor egy vitamin-injekcióval próbálkozik, ami Kalcium Vitamin-t tartalmaz. Azonban nagyfokú D3 Vitamin-hiány esetén – sok esetben - mindenféle kezelés hatástalan.


Kalcium hiány:

Bármikor kialakulhat fiatal állatnál, pl.: nem vettük észre vásárláskor a tüneteket. Nem megfelelő vitamin készítményt alkalmaztunk. Helytelenül tápláltuk az állatot, a tücsök hamar lerázta a port. Ha észrevesszük az állat lába, remeg, étvágytalan, apatikus. Ha látjuk, hogy baj van. Vegyünk egy üveg bébiételt, gyümölcsöst és egy kiskanálba keverjünk vitamin port, és ezt etessük meg az állattal.


Túltápláltság,

egyhangú (nem változatos étrend):
- Az agáma, mint minden agámafajta nagyon jó étvágynak örvend, és ritkaságszámba megy, ha az állat nem akar enni. Az idősebb állatoknál előfordulhat, hogy a túlzott, cél tudatlan etetés elhízáshoz vezet. Általános tény, hogy a vízi agáma a zsákmányállat megjelenéséig – az „Ülj és Várakozz” mottót alkalmazva – nem mozdul el a helyéről. Természetesen ezen időszakban energiafogyasztásuk elenyésző, ezért főleg zsírszegény és célzott táplálékra van szükségük.
- Az elhízás oka legtöbbször a zsírban gazdag rovarokkal történő etetés, ennek legsúlyosabb következménye a máj elzsírosodása, ami az állat halálához vezethet.
- Férgek közül a lisztbogár lárvája, gyászbogár-lárva és a rózsabogár lárvája alkalmas az állatok etetésére, de főeleségként inkább mellőzzük ezeket.


Paraziták:

- Ez egy igen kiterjedt témakör, ugyanis sokszor csak a hozzáértők tudják megállapítani, hogy az állat –általában az élő rovarok terjesztette- parazitákkal fertőzött. Ha az állatok stresszes környezetben élnek –ami szintén gyengíti az immunrendszerüket- sokkal inkább, megfertőződhetnek eme parazitáktól és élősködőktől.
- Ha csak kis mértékben találunk az állat testén parazitákat az még normálisnak tekinthető, de ha már tömegesen fordul elő, akkor az már nem egészséges. Megfigyelésekből megállapítható, hogy az agáma ilyenkor másokkal szemben kedvtelen, érzéketlen és kevesebbet is eszik. Gyógyítását bízzuk állatorvosra. Súlyos fertőzés komoly károkat okozhat az állatban, ami akár a halálához is vezethet.
- Ha a kellő időben ismerjük fel a fertőzést, a következőket tehetjük:
- féregtelenítő kúra  gyors segítséggel hamar meg tudjuk szüntetni a fertőzés okozóját.
- előrehaladott fertőzés esetén azonban szükség van különböző gyógyszerekre is, amihez állatorvosi segítségre van szükség.


Tojásrakási problémák:

- Ez a betegség a nőstény állatokat sújtja.
- Oka -> valamilyen körülmény megakadályozza az állatot a tojásrakásban, ami lehet testi és lehet tartási hiba is.
- Tünetei-> az állat testileg kövérnek hat, és naphosszat fel-le rohangál a terráriumban, türelmetlenül keresve egy helyet, ahol lerakhatná tojásait, de nem képes rá. Mint általában a tojásrakó nőstények ilyenkor, színezetük barnás lesz, és nem esznek. Súlyosabb esetekben a hasfalon látszódnak a belek nyomai is.
-> egy előjel a betegségre még, ha a nőstény a tojásokat válogatás nélkül helyezi el a terráriumban – itt viszont figyelnünk kell, hogy az összes tojást lerakta-e. Ennek egyik legfontosabb jele, ha az állat ismét megkívánja a táplálékot.
- Nehezebb eseteknél azonnal állatorvoshoz kell fordulni, aki gyógyszer segítségével megpróbálja a tojásrakást elősegíteni vagy műtétet, hajt végre.

 












Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!